2015. December 15.

December 15-én rendezték meg az 5. Econventio Évértékelő Konferenciát.

A pénzügyi kultúra fejlesztéséről, valamint az Állami Számvevőszék és az Econventio Egyesület ennek érdekében folytatott együttműködéséről beszélt Domokos László az Egyesület idei konferenciáján.

Az eseményen az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: bár a jelenlegi állapot feltérképezése már megkezdődött, és számos felmérés, kutatás eredménye hasznosítható a munka során, rengeteg feladat vár még a pénzügyi kultúra fejlesztéséért felelős szervezetekre.

Az Állami Számvevőszék és az Econventio Egyesület további partner szervezetek bevonásával már évek óta együttműködik a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának, pénzügyi tudatosságának fejlesztésében – emlékeztetett az ÁSZ elnöke. Részletesen ismertette a hallgatósággal az Állami Számvevőszék és a partner intézmények, szervezetek elmúlt négy éves tevékenységét, a szakmai kutatásokat, felméréseket, konferenciákat. A kutatások, felmérések általában negatív képet festenek a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlettségéről, és jellemzően ugyanazok a kockázatok, hiányosságok merülnek fel időről-időre – mondta.

Előadása végén leszögezte: a pénzügyi kultúra fejlesztésének még bőven van tere Magyarországon. A nemzeti stratégia megalkotása, az infrastruktúra, a felméréseken alapuló tananyagok, a minőségbiztosítás kialakítása, az oktatók képzése, mind óriási, de gyönyörű feladatot ad számukra – fogalmazott a konferencián az ÁSZ elnöke.

A kulturális szakemberek pénzügyi képzése, az egyének, kis csoportok kompetenciáinak fejlesztése a következő évek közös célkitűzése az együttműködő szervezetek számára. Erről beszélt Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára. Az előadó kiemelte, legfőbb céljuk, hogy a kulturális közfoglalkoztatottak minél nagyobb százaléka legyen képes a képzéseket követően elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

Egyik lényeges feladatunk a kulturális intézmények vezetőinek pénzügyi-gazdasági képzése – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár – a törvény ugyanis jelenleg lehetővé teszi, hogy ezen a területen gazdasági kompetencia nélkül is dolgozhassanak vezetők. Ehhez kapcsolódóan rendszeresen figyeljük az Állami Számvevőszék kulturális intézményeket érintő jelentéseit, amelyek szintén megerősítik a képzések szükségességét – mondta el.

Az idén öt éves Econventio Egyesület komoly lépéseket tett a középiskolások, a felsőoktatásban tanulók és felnőttek pénzügyi ismereteinek felmérésért, kutatási programunkban csak az idén több, mint 23.000 fő vett részt - mondta Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke az Egyesület éves konferenciáján.

Sápi Ákos egy rövid anekdotával kezdte előadását, melynek azonban fontos üzenete volt. Ez az üzenet egyben az Econventio Egyesület célkitűzése is, az economia és a conventio együttes kezelése. Hiába rendelkezik valaki ugyanis pénzügyi ismeretekkel, pénzügyi tudással (economia), ez nem elegendő. Az is szükséges, hogy értékrendje, gondolkodásmódja (conventio) is megfelelő legyen - emelte ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke.

A konferencián Sápi Ákos értékelte az Egyesület 5 éves munkáját, bemutatta az együttműködő tagok bővülő körét, továbbá ismertette a hallgatósággal az egyesület kutatási és fejlesztési modelljét. Előadása végén szólt néhány szót az egyesület jövőképéről is. Hangsúlyozta, hogy az egyesület további célja marad az economia és conventio együttességének fenntartása, továbbá a mérés és kutatás egyidejűsége, és igyekeznek majd az eddigi információk alapján minden évben továbbfejleszteni a kutatást. A cél, hogy a teszt kitöltése egyfajta „pénzügyi tömegsporttá” váljon, amelyben a kitöltők szeretik megmérettetni magukat, tehát ezáltal formálódik pénzügyi attitűdjük is.

Az Econventio Egyesület pénzügyi ismeretekre irányuló felméréseinek eredményeiről, az Egyesület és a kutatásokban részt vevő szakmai partnerei elmúlt öt éves tevékenységének értékeléséről beszélt Dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese, valamint Molnár Rita, az Econventio Egyesület kutatási vezetője az Egyesület éves konferenciáján. A dékánhelyettes elsősorban a 2015-ös, középiskolások körében végzett teszt eredményeiről, az Egyesület kutatási vezetője pedig a pénzügyi kultúra fejlesztésének jövőképéről adott tájékoztatást a hallgatóságnak.

Miért pont a középiskolásokkal kezdtük annak idején? – tette fel a kérdést előadása elején Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese. Azért, mert ők már pénzt kezelnek és a mindennapokban pénzügyi döntéseket kell hozniuk – adta meg rögtön a választ is. A dékánhelyettes ismertette a középiskolások pénzügyi ismereteit mérő teszt vizsgálati modelljét, az elmúlt évek fejlesztéseit, majd részletesen kitért a 2015-ös teszt eredményeire.

Az egyfordulós, feleletválasztós tesztet idén 12.083 diák töltötte ki – mondta Kovács Péter. A teszt eredményeiből kiderül, hogy szignifikánsan jobb eredményt értek el azok, akik már korábban is töltöttek ki Econventio tesztet, amely visszaigazolja az egyesület tevékenységét – emelte ki a dékánhelyettes. A hazai középiskolások teszteredményének átlaga 47 százalék lett, amely magasabb az elmúlt évekhez képest, 66 százalék feletti teljesítményt azonban csak 10 százalék nyújtott – mondta Kovács Péter. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a középiskolások 30 kérdésből átlagosan a korábbi 12-13 helyett 14 kérdést tudnak helyesen megválaszolni – hangsúlyozta. A középiskolások fele legfeljebb 46,7 százalékos teljesítményt nyújtott a teszten. Az Econventio-index alapján a szakiskolák tanulóinak átlageredménye 36,9%, elmarad az országos átlagtól- ismertette a főbb eredményeket Dr. Kovács Péter.

A konferenciát Molnár Rita, az Econventio Egyesület kutatási vezetőjének előadása zárta az Egyesület elmúlt 5 évének értékelésével, a kutatási újdonságok, és a jövő vizsgálati irányainak bemutatásával.

Az elmúlt 5 év eredményei közé tartozik a hálózat bővülése, valamint a kitöltők számának növekedése, 2015-re ugyanis a kezdeti 62-ről már 277-re emelkedett a tesztet kitöltő középiskolák száma, és több mint 60.000 emberhez ért el a teszt - emelte ki Molnár Rita. További eredménynek tekinthető a javuló Econventio index is, ami 2012-ben még 45 % volt, azonban 2015-re már 47 %-ra növekedett - folytatta a kutatási vezető és kiemelte, hogy bár a kitöltők 50 százaléka tartja magát tájékozottnak, mégis azt mutatják a felmérések, hogy a résztvevők nincsenek tisztában olyan alapszavakkal, mint a minimálbér, infláció, vagy az államadósság.

Hangsúlyozta, hogy fejlődésre van még szükség a bruttó és nettó bérszámítás, a nyugdíj- és öngondoskodás, továbbá a megtakarítások és befektetések területén is. A bankválasztás és bankkártya-használat terén is vannak hiányosságok, és általános a félelem a hitelektől.

A pénzügyi kultúrát alapvetően a tudás, a készség, az attitűd, és egyéb olyan tényezők befolyásolják, mint a nem, kor, lakhely, a képzési szint, a munkatapasztalat, vagy a jövedelemszint – ismertette Molnár Rita. Hangsúlyozta, hogy az új kutatási dimenzió a kockázatvállalás mértékében, illetve a személyiség vizsgálatában valósul majd meg.

A jövő iránya tehát annak vizsgálata, hogy milyen mértékben befolyásolja a személyiségszerveződés, és a közvetlen információszerzési környezet a kockázatvállalás mértékét, és ezen keresztül a pénzügyi kultúra alakulását - zárta beszédét a kutatási vezető.

Ossza meg ismerőseivel:
Iwiw Facebook Twitter Tumblr Google