2013. November 14.

Econventio évértékelő konferencia

Közös konferenciát rendezett az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és az Állami Számvevőszék a pénzügyi kultúra fejlesztéséről. Domokos László, az ÁSZ elnöke az eseményhez kapcsolódó előadásában kijelentette: egy közpénzügyi ellenőrző intézménynek a társadalom szolgálatában kell állnia.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, az Econventio Egyesület konferenciájának nyitóelőadásában elmondta: mára az Állami Számvevőszék körül egy széleskörű kooperációt jelentő együttműködési háló alakult ki a pénzügyi kultúra kutatásához és fejlesztéséhez kapcsolódva. Ennek a hálónak az Econvention kívül tagja a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Kommunikációs és Gazdasági Főiskola, a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint egy hamarosan aláírásra kerülő együttműködési megállapodás révén a Nemzeti Adó és Vámhivatalt, valamint a Köznevelésért Felelős Államtitkárság.

Domokos László szerint fontos, hogy a magánszemélyek, a vállalatok, valamint az állam pénzügyi kultúrája tekintetében - mindhárom szinten - szükség van a tudatos stratégiára épülő előrelépésre. Majd hozzátette: az Állami Számvevőszék egy olyan intézménnyé kíván válni, amely élvezi az állampolgárok bizalmát, szakmai tekintéllyel rendelkezik és hatékonyan képes hozzájárulni a jó kormányzáshoz - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese „Adótudatosság és közoktatás" címmel tartott előadást a konferencián. Utalt arra, hogy bár az adózási kultúra a pénzügyi kultúrának csupán egy szegmense, jelentősége mégis kiemelkedő, adózni ugyanis mindenkinek muszáj. Az adóhivatalnak négyéves oktatási stratégiája van a fiatalok pénzügyi és adózási kultúrájának fejlesztésére. A 2011 és 2015 között megvalósuló projekt keretében nem csak egyetemekkel és főiskolákkal működnek együtt, hanem középiskolákban is tartanak oktatásokat.

Az általános tájékoztató anyagok mellett nyílt napokat szerveznek, kihelyezett osztályfőnöki órákat tartanak - sorolta a példákat Varga Árpád. A szegedi középiskolai felkészítő tréningek, vagy a pécsi pénzügyi nap legfőbb célja, hogy a fiatalok már középiskolás korban gyakorlatorientált, a mindennapokban is használható tudást kapjanak nem csak az adózásról, de az azzal kapcsolatos ügyintézésről is.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a konferencián tartott előadásában a pénzügyi kultúra és az oktatás összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Mint mondta a XXI. század számos pénzügyi kihívására megfelelő választ ad a megújuló köznevelés, amely kiemelt célként tekint a mindennapi életben is alkalmazható gyakorlati pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatására.

Az államtitkár beszédében hangsúlyozta a tárca a pénzügyi felelősség és tisztánlátás, valamint a gyakorlati alkalmazhatóság alapértékeit szem előtt tartva határozta meg az új Nemzeti Alaptanterv pénzügyi kultúrával összefüggő célkitűzéseit. A tanítási folyamat egészében, a különböző tantárgyakban és új kurzusokban ezért visszatérően is megjelennek majd a pénzügyi-gazdasági folyamatok. A tárca álláspontja szerint a kialakított tantervek és a mindennapi életből vett praktikus példák támogatják majd a pénzügyi ismeretek elsajátítását és eredményes alkalmazását.

Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a kezdeményezés sikere a pénzügyi ismeretek átadása mellett nagy mértékben függ a szemléletmód változásától is. Egyfelől attól, hogy a fiatalok mennyire tartják majd fontosnak a pénzügyi ismeretek megszerzését, másfelől hogy milyen példát látnak maguk körül. Az államtitkárság ezért tervezi, hogy az oktatással kapcsolatos új mérési módszereket, a hagyományos területeken túl, a fiatalok pénzügyi jártasságának értékelésére is kiterjeszti. A példamutatással kapcsolatban Hoffmann Rózsa a pedagógusok pénzügyi attitűdjének erősítését és az oktatási rendszer médiatudatosságának fokozását jelölte meg fő célkitűzésként.

Sápi Ákos, az Econventio Közhasznú Egyesület elnöke előadásában felidézte az Egyesület 2010-es alapítását. „Az Egyesület neve az Economia és a Conventio szavakból áll össze, és azt hivatott kifejezni, hogy a gazdasági és pénzügyi ismereteke, illetve az értékek kiegészítik egymást, és együtt szükségesek a hosszú távú fejlődés megalapozásához. A pénzügyi tudásnak helyes attitűddel kell párosulnia" - mondta az egyesületi elnök.

Az Econventio Egyesület alapításakor nem volt Magyarországon olyan felmérésre alkalmas modell, amely a fiatalok pénzügyi attitűdjeire irányult volna. „Ezért az Egyesület a Szegedi Tudományegyetemmel ara vállalkozott, hogy megalkot egy ilyen modellt. Ebből lett az Econventio index, amely a munka világával, az általános gazdasági ismertekkel, a banki szolgáltatásokkal, a megtakarítással és befektetéssel, a biztosítás és nyugdíj területével, valamint a hitelfelvétellel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszokon alapul" - ismertette Sápi Ákos.

A felmérést 2011-ben 62 iskola 7000 diákja töltötte ki, idén pedig már 142 iskola 12 ezer diákja - hangzott el az előadásban, amely kitért az Econventio Egyesület egyéb tevékenységeire is, azaz a pénzügyi napokra, a nyári pénzügyi táborra, az együttműködésekre, a kutatásokra, a road show-kra és a konferenciákra is.

Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának docense, a kutatás vezetője, előadásában részletesen ismertette a felmérés eredményeit. Mint mondta: a középiskolások pénzügyi ismereteinek négy fő forrása az otthon látottak (41%), az iskolában tanultak (20%), az interneten található információforrások (10%), valamint a saját tapasztalat (12%). A középiskolások 51 százaléka úgy gondolja, legfőképpen az iskolában kellene a mindennapi pénzügyekről többet hallaniuk - tette hozzá az előadó.

A középiskolások 51 százaléka közepesnek, 29,3 százaléka jónak, 11,4 százaléka rossznak, és csupán 6,2 százaléka nagyon jónak vélte saját pénzügyi tudását - összegzett Kovács Péter. A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapíthatjuk, hogy a középiskolások átlagteljesítménye 42,5 százalék, aminél a diákok többségének teljesítménye rosszabb volt, így ez nem nevezhető jónak - jelentette ki a felmérés vezetője.

Kovács Péter elmondta, hogy a tudásteszten szignifikánsan jobb eredményt értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve, akik gazdasági középiskolában tanulnak. Azonban a nem gazdasági képzésekre járók átlagteljesítménye mindösszesen 3 százalékponttal rosszabb, mint a gazdasági képzésekben tanuló társaiké; azt mondhatjuk, hogy nincs kiugróan nagy különbség a két csoport között. Ez pedig arra utalhat, hogy a diákok jelentős része nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, nem tudják tárgyi tudásukat a hétköznapi élet problémáiban megfelelően kiaknázni - hangsúlyozta Kovács Péter.

Ossza meg ismerőseivel:
Iwiw Facebook Twitter Tumblr Google