Econventio évértékelő 2017.

„Hazánk gazdasági rendbetételéhez a jó törvények, a jó kormányzás, a felelős közpénzgazdálkodás és a szigorú ellenőrzés mellett az is szükséges, hogy Magyarország megvesse a lábát a pénzügyi tudatosság talaján” – jelentette ki Domokos László az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület konferencia megnyitó előadásában.

Domokos László előadásában megismertette az Állami Számvevőszék 2016-ban publikált tanulmányát miszerint hazánkban különböző szervezetek jelentős összegeket használnak fel a pénzügyi kultúra fejlesztésére, azonban ezek többsége a középiskolás korosztályt érinti, míg a felnőtt lakosság meglehetősen hátulra szorul. Problémaként említette meg, hogy a felnőtteknek szóló kezdeményezések többsége nem méri a résztvevők fejlődését, így az eredményesség túlnyomó részben nem ismert.

Az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott, hogy a Econventio és az ÁSZ együttműködése keretében idén harmadik alkalommal terjed ki középiskolások pénzügyi kultúrájának felméréséről szóló tanulmány a felnőtt korosztály pénzügyi ismereteire is, továbbá számos új lehetőség adódik majd a családok pénzügyi tudatosságának fejlesztésére.

A pénzügyi kultúra fejlesztés egy jelentős állomáshoz érkezett a Nemzeti Művelődési Intézet és az Állami Számvevőszék közötti szándéknyilatkozat aláírásával. A két intézmény közötti együttműködés révén ugyanis lehetővé válik a hazai felnőtt lakosság elérése is - mondta Domokos László. Az ÁSZ elnöke fontos momentumnak ítélte a pénzügyi műveltség fejlesztése érdekében idén elfogadott, átfogó nemzeti stratégia megszületését.

„Az Állami Számvevőszék elnökeként bízom benne, hogy szervezetünk a társadalmi felelősségvállalás területén végzett tevékenységével eredményesen hozzá tud járulni a magyarországi pénzügyi kultúra fejlesztéséhez is” – zárta előadását Domokos László.

Balogh László, a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős helyettes államtitkára az NGM december 8-án megjelent hétéves pénzügyi tudatosság fejlesztési stratégiáját ismertette mely készítéséhez az Állami Számvevőszék is hozzájárult tapasztalataival.

Megtudhattuk, hogy a stratégia fő célja a köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi nevelés megerősítése, a tudatos pénzügyi magatartás alapjainak és a körültekintő pénzügyi döntéseket előmozdító szemlélet megteremtése, a lakosság öngondoskodási szemléletének erősítése. Fontosnak tartják a készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzését, és a készpénzhasználat súlyának csökkentését, a körültekintő hitelfelvétel támogatását.

Célcsoportjait illetően Balogh László elmondta: a stratégia célja, hogy a lakosság valamennyi korcsoportját elérje. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalom vulnerábilis csoportjaira, például a fogyatékkal élőknek, és az időseknek szánt programokra is.

Balogh László ismertette a stratégiához tartozó kétéves cselekvési programot is, mely a következő évek konkrét intézkedésit határozza meg. A helyettes államtitkár elmondta: a nemzeti alaptanterv megújítását kihasználva a köznevelés rendszerén belül élményalapú pénzügyi edukáció megteremtését tervezik, egységes, megfelelő minőségű, színvonalú és a célcsoporthoz igazított oktatási anyagokat készítenek. Emellett fontos a pénzügyi ismeretek átadására alkalmas szakértői kör bevonása is, valamint konferenciák és kampányok útján a pénzügyi kultúra fontosságának közvetítése közérthető formában.

Sápi Ákos elmondta, hogy a pénzügyi ismereteket feltérképező Econventio Tesztet az elmúlt hét év alatt több mint 80 ezer diák töltötte ki, így ma már az egyesület rendkívül részletes képpel rendelkezik az iskolákban jellemző pénzügyi ismeretek mélységéről.

Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke előadásának bevezetőjében felvázolta, hogy a pénzügyi tudatosságra vonatkozó szemléletformálásnak egyaránt ki kell terjednie a megtakarítások, a kiadások, az adakozás és a befektetés témájára. Az Econventio az erre vonatkozó programját idén már öt nagy partnerrel, a Szegedi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Karával, az Állami Számvevőszékkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Nemzeti művelődési Intézettel együttműködve tartja fent.

Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Econventio a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi attitűdök mérésére egy tudományos modellt, az Econventio Indexet használja, mely alapvetően hat nagy témakörre terjed ki. Az index fő vizsgálati területei: a munka világa, adózási ismeretek; általános pénzügyi ismeretek, közpénzügyek; hitelek; általános gazdasági és vállalkozói ismeretek; befektetések, megtakarítások; illetve a nyugdíj és biztosítás. Az index három fő kompetenciáról, a pénzügyi attitűdről, a számolási készségről és a pénzügyi tudásról ad információt a kutatóknak.

Az NMI Művelődési Intézet Nkft., az Állami Számvevőszék és az Econventio Egyesület együttműködésének hatására a program újabb mérföldkőhöz érkezett. Az összefogás következtében a kutatók az Econventio Tesztet mintegy 10 ezer felnőttel is kitölttették, és ennek eredményei alapján elkészítettek egy összesen 30 órás pilot tréninget felnőttek számára. Az NMI és az ÁSZ között 2017-ben megkötött együttműködés kiterjed közös tananyagfejlesztésre, illetve képzések lebonyolításában való részvételre is.

Sápi Ákos bemutatta az Econventio Pénzügyi és Közpénzügyi Ismeret Kutatási és Fejlesztési Pilot Projektet is, melynek célja a felnőttek pénzügyi ismereteinek tudományos igényű mérése, illetve egy ezekre vonatkozó fejlesztési program kidolgozása.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási- és képzési ügyekért felelős alelnöke a kamara felnőttképzésben tanulók pénzügyi tudatosságának fejlesztésében betöltött szerepét mutatta be.

Röviden ismertette a kamara 2018-ra tervezett irányvonalait az oktatás területén. Egyrészt erősítik a pályaorientáció szerepét, a rendszer újrafelosztása, a célcsoportok meghatározása, az üzenetek megfogalmazása, illetve a versenyek népszerűsítése révén.Emellett fókuszba kerülnek az ágazati készségtanácsok is, mint az ágazatok versenyképességének jövőbeni egyeztetési fórumai. A szervezet tagsága közvetlenül termelő, piaci tevékenységet végző üzleti szervezetek, gazdasági társaságok köréből áll, és feladataival hozzájárul az OKJ és a felnőttképzési programkövetelmények korszerűsítéséhez.

Hangsúlyozta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyetért azzal, hogy a köznevelésbe, a felnőttképzésbe és oktatásba szervesen beépüljön a pénzügyi ismeretek oktatása azzal a céllal, hogy minél többen rendelkezzenek a 21. század igényeinek és kihívásainak megfelelő pénzügyi ismeretekkel. A kamara ezért támogatja az Econventio 2018-as pilot projektjét és együttműködik annak megvalósításában a két fő szakmai partnerrel, az Állami Számvevőszékkel és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával.

Dr. Kovács Péter a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja szerint a pénzügyi ismeretek fejlesztése mellett fontos lenne a tudatosság és az attitűd fejlesztése is, hiszen az Econventio Teszt eredményei is igazolták, hogy komoly különbségek mutatkoznak a válaszadók gyakorlati és elméleti tudása között.

A konferencia utolsó előadásában, az Econventio-teszt eredményeit ismerhették meg a részvevők dr. Kovács Péter előadásában. A teszt eredményei szerint a diákok túlnyomó többsége fontosnak tartotta a pénzügyi tervezést (91,1%), közülük 57,9% szerint a tervezés segít kézben tartani pénzügyeiket, míg 33,2% szerint, bár fontos a tervezés, az nem elegendő ahhoz, hogy javítson pénzügyi helyzetükön. Bíztató eredmény volt, hogy a válaszadó diákok 73,3 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, és 78,6 százalékuknak vannak jövőbe mutató tervei – melyekért tenni is hajlandóak. A diákok tizede (10,6%) inkább rövid távú célok megvalósítására koncentrál, 5,7 százalékuk inkább csak álmodozik, 5,2 százalékuk pedig nem gondol a jövőre, hanem egyedül a jelennek él. Fontos megállapítás volt, hogy bár viszonylag sokan rendelkeznek pénzügyi célokkal, az ezek eléréséhez szükséges időtáv megkülönböztetése többeknek problémát jelent.

 

A felmérés fontos tapasztalata volt, hogy a programban résztvevő felnőttek minden kérdés esetében jobban teljesítettek a középiskolás teszten, mint a középiskolások, ugyanakkor a problémás területek ugyanazok. A helyes válaszok arányában a legnagyobb különbség a hitelezés és általános pénzügyi ismeretek témakör esetében van.

Zárásként megfogalmazott néhány javaslatot mely szerint érdemes lenne általánossá tenni a pénzügyi ismeretek gyakorlatias oktatását. A diákokat fel kellene készíteni a jövő kihívásaira a hitelezés, munka világával kapcsolatosan, az öngondoskodás, a tudatos tervezés, hosszú távú célok kitűzése terén.Az ismeretek fejlesztése mellett fontos lenne a tudatosság és az attitűd fejlesztése is.