6. alkalommal tartották évértékelő konferenciájukat az Econventio partnerei.

Minden gazdasági szereplő elemi érdeke, hogy az ország polgárai tájékozottak legyenek a pénzügyek területén, és pénzügyi döntéseiket kellő körültekintéssel hozzák meg – hangoztatta Domokos László, az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület budapesti konferenciájának megnyitóján.

Az Állami Számvevőszék az elmúlt években társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlesztését. A magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztése közügy, ezért is vetettem fel nemrégiben egy nemzeti stratégia megalkotásának szükségességét – hangoztatta Domokos László. Mint mondta: közös célunk elérni azt, hogy az egyének nem megfelelő pénzügyi kultúrájából, a nem kellően megalapozott pénzügyi döntésekből fakadó nemzetgazdasági, makrogazdasági kockázatok mérséklődjenek.

Domokos László előadásában részletesen beszélt az ÁSZ által 2011 óta kialakított együttműködési hálóról, amelyből kiemelkedik az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesülettel való közös gondolkodás. Az együttműködés legfrissebb eredménye a „Pénzügyi Kultúra 2016. Projekt”, amelynek célja a magyar családok pénzügyi kultúrájának fejlesztése, a pénzügyi tudatosság erősítése és a pénzügyi-közpénzügyi ismeretek bővítését támogató programok megvalósítása. A projekt keretében felmérések készülnek, különböző tananyagokat dolgoznak ki a felek, amelynek része egy felnőttképzési program megalkotása.

A pénzügyi kultúra gyökerei, vagyis hogy mivel találkozunk gyermekkorban kiemelten fontos – emelte ki Lezsák Sándor a Lakiteleki Népfőiskola Kossuth Kollégium pénzügyi felmérésének modelljét ismertette, illetve megosztotta a konferencia résztvevőivel a kollégium jövőbeli terveit a pénzügyi kultúra vizsgálat kiterjesztését illetően is. Lezsák Sándor „Népfőiskola a pénzügyi kultúra fejlesztésért” című előadásában többek között a Lakiteleki Népfőiskola Kossuth kollégium a lakosság gazdasági-pénzügyi ismereteire irányuló 30 kérdésből álló felmérés modelljét mutatta be. A kutatás három főbb területre összpontosít: egyrészt a bankokkal, pénzügyi intézményekkel való kapcsolatra, másrészt az állam pénzügyeire (mint államadósság, deficit), valamint a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ismeretekre – ismertette az Országgyűlés alelnöke.

A népfőiskola által készített felmérések célja, hogy rávilágítsanak arra, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz az állam gazdaságpolitikája, a pénzügyi intézményrendszer vagy akár a média vonatkozásában, hogy a magyar lakosság jobban tudjon tájékozódni mindennapi gazdasági döntéseikben. A kollégium kezdeményezése éppen ezért az, hogy specifikusan, tájegységenként mérjék fel és dolgozzák fel a pénzügyi kultúrát értékelő kérdéssorukat. A következő három év célja, hogy a kollégiumokkal lefedjük az egész ország és a Kárpátmedence területét – hívta fel a figyelmet Lezsák Sándor. A jövőbeli tervek megvalósításához a kérdéssor tekintetében Lezsák Sándor az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület együttműködését kérte.

A KLIK egy átalakuló, megújuló intézmény, melynek működése összefügg mind a közpénzfelhasználással, mind a pénzügyi tudatossággal” – jelentette ki Kotán Attila.

Kotán Attila előadása kezdetén bemutatta a KLIK működését jellemző legfontosabb mutatókat: a szervezet 108 ezer munkavállalót foglalkoztat és mintegy 2180 intézményt tart fent, melyekben összesen 740 ezer diák tanul. A KLIK 2017-es költségvetési tervében csaknem 600 milliárd forint kiadási főösszeg szerepel. Az alelnök kiemelte: az intézményfenntartó átalakítása előtt, 2016 márciusában a szervezet mintegy 91,5 milliárd forintos többletforrást igényelt adósságainak konszolidációjára, ám mióta júliusban létrehozták az 58, önálló gazdálkodást folytató tankerületet, a KLIK hóvégi bankszámlaegyenlege folyamatosan emelkedik, míg tartozásállománya mostanra szinte nullára csökkent. Az elnökhelyettes utalt a napokban nyilvánosságra hozott Pisa-felmérés eredményeire is. Véleménye szerint a jelzett problémára nem az a szakszerű válasz, ha Magyarország a jövőben nem vesz részt ehhez hasonló, nemzetközi felmérésekben, hiszen akkor „nem szembesülhetünk a görbe tükörrel”. Kotán Attila ezzel szemben a közoktatás fejlesztése terén a hosszú távú, következetes építkezésben, az elkötelezett munkában hisz. Mint elmondta: a pénzügyi-gazdasági ismeretekhez hasonlóan a vállalkozói attitűd kapcsán is komoly hiányosságai vannak a magyar fiataloknak, ám véleménye szerint ez is egy olyan tényező, mely oktatással hatékonyan javítható. Ennek érdekében a témának egyre nagyobb súllyal kell megjelennie a kerettantervben.

Kotán Attila szerint a pénzügyi ismeretek hozzájárulnak, hogy csökkenjenek az olyan befektetési kockázatok, melyek a közelmúltban számos botrányhoz és komoly anyagi károkhoz vezettek. A KLIK elnökhelyettese annak reményével zárta előadását, hogy az eddigi törekvések hatására a közeljövőben lényegesen fejlődni fog a diákok felkészültsége, s ennek következtében a jövőben a diákok jobb eredményt érhetnek el a nemzetközi felmérésekben is.

Az idén hat éves egyesület Econventio tesztjét az elmúlt években már több mint 75.000 fő töltötte ki, mellyel a teszt Európában a legnagyobb volumenű pénzügyi kultúra felmérés kezdeményezés lett - mondta Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke az egyesület éves konferenciáján. Hozzátette: az egyesület célja a jövőben, hogy a közpénzügyi tudatosságot erősítse a felnőttek körében is, mely többek között a felnőtteknek szóló pénzügyi képzésekkel és tréningekkel valósul meg.

Sápi Ákos Economia és Conventio: „Pénzügyekről józanul” című előadásában felhívta a figyelmet arra, ami az Econventio Egyesület célkitűzése is, az economia és a conventio együttes kezelése. Hiába rendelkezik valaki ugyanis pénzügyi ismeretekkel, pénzügyi tudással (economia), ez nem elegendő. Az is szükséges, hogy értékrendje, gondolkodásmódja (conventio) is megfelelő legyen, ez a kettő együttesen alkotja ugyanis a pénzügyi kultúrát - emelte ki az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke.

A konferencián az egyesület elnöke ismertette az Econventio kutatási és fejlesztési modelljét. Bemutatta ezen belül az Econventio indexet, amely a pénzügyi kultúrát mérő index. Az index százas skálán hat témát – többek között a hitelek, befektetések-megtakarítások, adózás és nyugdíj témáját - méri, továbbá három vetületet vizsgál: a pénzügyi tudást, a pénzügyi attitűdöt és a számolási készséget. További elemként szemléltette az Econvencio tesztet is, amely negyven pénzügyi kérdés 30 perc alatti kiöltését jelenti. A teszt eredetileg a 14-20 éves korosztályt célozta, 2015-től azonban már a felnőttek számára is elérhető. A kitöltők azonnali visszajelzést kapnak az eredményről, továbbá az egyesület később hírlevelekben tájékoztatja a kitöltőket a közérthető magyarázattal együtt – ismertette Sápi Ákos.

A konferencián Sápi Ákos értékelte az egyesület 2016-os munkáját, beszámolt az idén megújult, a Nemzeti Művelődési Intézettel és az Állami Számvevőszékkel kötött együttműködési megállapodásokról is. Természetesen az idei év legnagyobb eseménye az Econventio teszt volt, melyet míg 2011-ben mégcsak 62 iskola, addig 2016-ra már 270 iskola töltött ki. A tesztet kitöltő diákok száma ezzel 2016-ban elérte a 14.000 főt – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Idén is megrendeztük továbbá Balatonbogláron az Econventio pénzügyi táborát, ahol tematikus napokat tartottunk az együttműködő partnerekkel. Volt továbbá idén Szakmák Éjszakája Békéscsabán, illetve az első közpénzügyi klubot is megtartottuk Szegeden - sorolta Sápi Ákos elnök.

Az Állami Számvevőszékkel együttesen szervezte meg idén ősszel az egyesület a felnőtteknek szóló "Tudatos pénzügyeink – Gazdasági, pénzügyi és közpénzügyi alapismeretek" elnevezésű 30 órás tréninget. Az együttműködés keretében e-learning fejlesztés, illetve „On-line tanulószoba” pilot működtetése is megkezdődött – tájékoztatott Sápi Ákos. Az egyesület elnöke előadása végén szólt néhány szót az egyesület jövőképéről is, melynek az Econventio teszt mellett központi eleme lesz a közpénzügyi tudatosság erősítése a felnőttek körében, illetve a nekik szóló pénzügyi/közpénzügyi képzések és tréningek tartása, valamint az On-line oktatási centrum erősítése is.

Az egyéni kompetenciafejlesztés célja az önálló, cselekvő állampolgár eszményének megvalósítása, melyhez a pénzügyi készségek erősítése is nagymértékben hozzátartozik – mondta Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott. A rendezvény utolsó előadója, dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettese elmondta: az idei Econventio Teszt eredményei szerint fontos a pénzügyi tájékozódás, és a megszerzett információk hasznosításának képessége.

Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatója előadása elején feltette a kérdést, hogy a köznevelési szolgáltatóként hogyan tudnak hozzájárulni az Econventio által megfogalmazott célokhoz. Kiemelte: úgy segíthetik leginkább a pénzügyi kultúra fejlesztését, ha a szervezet közvetítő-koordináló eszköztárát összekapcsolják társintézmények, partnerek kompetenciáival. Az Econventio és az Állami Számvevőszékkel fenntartott együttműködés esetében – véleménye szerint – mindez rendkívül szerencsésen találkozik. Az együttműködés keretében megfogalmazott célrendszer elérésének feltétele, hogy folyamatokban lehessen gondolkodni, így akár több évtizedre előre megfogalmaznak feladatokat.

Az intézet vezetője felidézte a tavaly megrendezett „Econventio: Gazdaság és kultúra” pályázatot, melynek révén az Állami Számvevőszékkel, a Magyar Művészeti Akadémiával és a KLIK-kel együttműködve több száz résztvevőt sikerült bevonni a pénzügyi tudatosság erősítésére irányuló programba. Szintén jó kezdeményezésként említette a „Tudatos pénzügyeink” képzést, melyet az intézet idén októberben indított először felnőttek pénzügyi tudásának növelésére. A program eredményeire támaszkodva a jövőben újabb kezdeményezések indulhatnak, bevonva infokommunikációs megoldásokat is – ezzel nagyságrendekkel nagyobb közönséget megszólítva.

A főigazgató szerint a képzés résztvevői megerősítették: sok olyan ismeretet sajátítottak el, melyek eddig hiányoztak a készségeik közül. Jellemző tapasztalat volt az is, hogy bár a résztvevők sok területről rendelkeznek részinformációkkal, de mindez gyakran nem áll össze egységes képpé, pedig ez szükséges ahhoz, hogy stabil, magabiztos pénzügyi attitűdjük alakulhasson ki.

A konferencia utolsó előadója, dr. Kovács Péter a minden évben elvégzett Econventio-teszt eredményeit foglalta össze. A „pénzügyi kultúra”, mint kifejezés a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának dékán-helyettese szerint leginkább az írás-olvasási készséggel áll összefüggésben, hiszen ismerni kell hozzá egyfajta kulturális kontextust, rendelkezni kell a pénzügyi folyamatok megértéséhez szükséges „szókészlettel”. Véleménye szerint a pénzügyi kultúrának egyaránt része a tudatosság, a pénzügyekre vonatkozó ismeretanyag, illetve különböző attitűdök és viselkedésmódok kombinációja.

A dékán-helyettes kifejtette: az Econventio kutatásához bizonyos mértékig hasonló felmérést készít az OECD és a Standard and Poors (S&P) hitelminősítő is. Véleménye szerint több kutatás is azt mutatta, hogy a pénzügyi tudatosság szintje összefüggésben áll a válaszadók korával, nemével és anyagi helyzetével is, ám a korreláció önmagában nem alkalmas hosszú távú következtetések levonására.

Az Econventio vizsgálati modellje az attitűdöket, az ismereteket és a számolási készségeket is felmérte, valamint bevezette az úgynevezett Econventio-indexet, mely a kitöltő önértékelését jelzi. Az eredményeket összegezve Kovács Péter kiemelte: az OECD és az S&P felméréséhez hasonlítva feltűnő eltérés volt, hogy például az anyagi helyzet épp fordított összefüggésen állt a pénzügyi tudatosság szintjével, vagyis a magasabb keresetűek sokszor figyelmetlenebbek a kevesebb pénzből gazdálkodóknál. Az Econventio-kutatás szintén nem igazolta a nemek közti eltéréseket, hiszen míg a férfiak 70 százalékos eredményt értek el, a nők 71 százalékot, s ez nem szignifikáns különbség.

A dékán-helyettes kifejtette: a teszt alapján fejlesztési javaslatokat is megfogalmaztak. Véleménye szerint komplex fejlesztési módszerekre van szükség, melyek révén a felnőttek is hathatnak a diákokra és fordítva, a diákok is a felnőttekre. Szintén fontos szerepe van az attitűdök és a gyakorlat-orientáltság fejlesztésének, illetve annak a készségnek, mely hozzásegíti az embereket a pénzügyi tájékozódáshoz, valamint a megszerzett információk hasznosításához.