Econventio Konferencia: eredmények és jövő
Az Econventio Konferencia középpontjában ezúttal is a pénzügyi kultúra fejlesztésének legaktuálisabb eredményei, illetve a jövőbeli fejlesztési lehetőségek álltak. A szakmai szemináriumot Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg. Előadásában rávilágított: az Országgyűlés határozatával elismeréséről és támogatásáról biztosította az Állami Számvevőszéket a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó társadalmi szerepvállalása tekintetében.
Domokos László elnök (ÁSZ)
Távlati célunk az volt, hogy a jövő generációját képező középiskolások és tanáraik megfelelő pénzügyi ismeretekkel és tudatossággal rendelkezzenek – kezdte előadását Domokos László. Mint arra rávilágított: a közintézmények társadalmi felelősségvállalásának több aspektusa van, amelyek közül kiemelte a példamutatást és az úgymond „katalizátor” szerep felvállalását. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely képes előmozdítani a lakosság életkörülményeinek javulását. Az ÁSZ társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe a magyar lakosság pénzügyi és közpénzügyi kultúrájának fejlesztése – mondta az ÁSZ elnöke.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységén keresztül felismerte, hogy Hazánk jólétének és pénzügyi biztonságának előmozdításához és megerősítéséhez létfontosságú mérsékelni azokat a nemzetgazdasági kockázatokat, amelyek az állampolgárok nem kellően megalapozott, illetve esetlegesen félrevezetésen alapuló pénzügyi döntéseiből erednek – folytatta előadását az Elnök. Mint kiemelte: az Országgyűlés ez év november 11-én elfogadott határozatában is elismerte és támogatta az Állami Számvevőszék társadalmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésében. Domokos László leszögezte: az Országgyűlési határozat megalapozza az ÁSZ ez irányú jövőre vonatkozó stratégiáját.
Ezt követően bemutatta a 2013-ban sikeresen lezajlott Pénzügyi Kultúra Kutatást és annak eredményeit. Mint azt ismertette: a Kutatás a pénzügyi tudás és a pénzzel való gazdálkodás képességének mérése mellett abból indult ki, hogy a pénzügyi kultúra mindenekelőtt reális önképet és az ismereteinkhez igazított pénzügyi döntéseket jelent. A Kutatás eredményeiről szólva megjegyezte: a Kutatásban résztvevő fiatalok többségét kockázatkerülés jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a túlzott kockázatkerülésnek társadalmi költségei is lehetnek. A kockázatok minden áron való és minden körülmények közötti elkerülése ugyanis akadályozhatja a pénzügyi lehetőségek kihasználását, és tömeges jelenséggé válva a nemzetgazdaság fejlődésének egyik komoly gátja, akadálya lehet – fejtette ki az ÁSZ Elnöke.
A pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló programokkal kapcsolatban kiemelte: jellemzően egymással párhuzamosan, egymást átfedve működnek, valamint a célok, a működés, a minőségbiztosítás és a monitoring gyakran nem átlátható, ami rendszerszinten is eredményességi, költséghatékonysági problémát okoz.
Domokos László előadása végén a jövő terveit ismertetve kifejtette: az ÁSZ a hazai pénzügyi kultúra kezdeményezések átláthatóságának elősegítése érdekében országos szintű felmérést kíván elvégezni a kapcsolódó programokról. Mint azt kiemelte: a felmérés eredményeképpen első lépésként a hazai programokról, kezdeményezésekről egy kellően részletes, strukturált, valamint statisztikák készítésére alkalmas információkat tartalmazó adatbázis jön létre. Ezt követően az ÁSZ elvégzi az adatelemzést, kiértékelést, majd elkészíti a kutatási jelentést, végül pedig publikálja a kutatási eredményeket – zárta előadását az ÁSZ Elnöke.
Dr. Sors László bűnügyi igazgatóhelyettes (NAV)
Dr. Sors László a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyes szakmai ágainak bemutatásával kezdte előadását. Mint mondta: a szolgáltató jelleg erősítésének elve mentén lehet eredményeket elérni az adózási ismeretek fejlesztése tekintetében.
A NAV „Adótudatosságra nevelés a középiskolákban” elnevezésű programjának ismertetésével folytatta előadását az elnökhelyettes. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a program a 2012/2013 tanévben indult három középiskola kilenc osztályában az adózás alapjait felölelő tematika alapján tartott tanórák keretében.
A szakközépiskolákban inkább gyakorlati jellegű kérdések, míg a gimnáziumi tanulók részéről inkább elméleti kérdések fogalmazódtak meg a program során – osztotta meg a tapasztalatokat dr. Sors László. Az elnökhelyettes előadását a NAV és az Econventio Egyesület közötti együttműködés főbb pontjainak ismertetésével zárta.
Sápi Ákos elnök (ECONVENTIO EGYESÜLET)
Az Econventio Egyesületet pénzügyekkel foglakozó szakemberek hozták létre 2010-ben, azzal a céllal, hogy a hétköznapokban használható pénzügyi ismeretekkel segítsék a fiatalokat, oly módon, hogy saját gyakorlati tapasztalatukat és tudásukat adják át a fiataloknak, előadások, pénzügyi tréningek, táborok keretében – kezdte előadását Sápi Ákos az Egyesület elnöke. A kezdeményezés tekintetében kifejtette: elengedhetetlen, hogy a sikeres magyar pénzügyi és vállalkozói réteg hallassa hangját, és a használható pénzügyi tudás mellé értékelvű attitűd is csatlakozzon. Mint arra utalt: az Egyesület neve is e kettőséget tükrözi a Economia és a Conventio, vagyis a gazdasági-pénzügyi ismeretek és a morális elvek megjelenítésén keresztül.
Az ECONVENTIO TESZT esetében ismertette: a kitöltésére először 2011-ben nyílt lehetőség és az elmúlt négy év alatt 40.000 diák vett részt ennek az egyedülálló, gyakorlatias tudást felmérő pénzügyi intelligencia Teszt kitöltésében. Mint arra rávilágított: e témában az EU legnagyobb nemzeti mintavétele valósult meg a pénzügyi kultúra tekintetében. Előadása folytatásában a felmérés érdekesebb kérdéseire és válaszaira hívta fel a figyelmet. Sápi Ákos ismertette az Econventio Egyesület által 2014-ben szervezett főbb eseményeket, programokat.
A pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos jövőbeli megoldások esetében rávilágított: a Teszt eredményei alapján a fiatalok többsége tanórákon és külön foglalkozáson szakemberek részvételével, játékos formában szeretne gazdasági-pénzügyi ismeretekre szert tenni. Mint mondta: ez a jövőt alapvetően fogja meghatározni. Összefoglalva: a jövő kulcsa egy Pénzügyi Kultúra Központ létrehozása. Egy ilyen központ a kutatás, fejlesztés, innováció hármasával támogatná, hogy a pedagógusok hiteles és professzionális ismeretekre tegyenek szert, amelyeket az oktató tevékenységük során továbbadhatnak a fiataloknak.
Sápi Ákos a jövő fejlődési irányait a pedagógus továbbképzésben, a moduláris rendszerű képzésekben, tréningekben, az innovatív oktatási rendszerekben, illetve az Econventio Index nemzetközi bemutatásában, az EU szakmai kapcsolatok ápolásában határozta meg.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár (EMMI)
A Kormány a köznevelés tartalmi és minőségi megújulását tűzte ki célul – kezdte előadását Czunyiné Bertalan Judit. Kiemelte: a nemzeti tantervben megjelenik a pénzügyi ismeretek oktatása, de ennek megfelelő módszertani tudással is párosulnia kell. Hangsúlyozta: meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a tantárgyi és az alkalmazott tudás ne távolodjon el egymástól és a gyakorlatban is hasznosítható ismeretekre tegyenek szert a tanulók.
Az államtitkár kifejtette: a pénzügyi kultúra oktatás intézményesüléséhez be kell épülnie a kerettantervbe. Ezzel kapcsolatban megerősítette: a Pénzügyi Kultúra Kutatás és az évenkénti felmérés felhasználhatóak a tartalmi keretek kialakítása során. Rávilágított: az igazi célcsoport a középiskolások és gimnazisták mellett a szakképzésben résztvevők lehetnek, hiszen potenciálisan ebből a körből kerülhetnek ki a jövő kis- és középvállalkozói.
Czunyiné Bertalan Judit megerősítette: szoros együttműködésre van szükség, hogy egy tudatos és módszertanilag megalapozott munka eredményeképpen a pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló ismeretek átadása beépülhessen a tantervekbe. Fontos területként emelte ki a pedagógusképzést, ahol mind az általános, mind a továbbképzés tekintetében lát lehetőséget az előrelépésre.
Előadása zárásaként kiemelte: fontos szempont, hogy az Econventio Kutatás illeszkedjen a közneveléshez, hiszen így tudományosan megalapozott mérés alapján, szoros együttműködésben gyorsabban és eredményesebben lehet fejleszteni a pénzügyi kultúrát.
Kovács Péter tanszékvezető egyetemi docens (SZTE-GTK)
Az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar által létrehozott kutatócsoport 2014-ben immáron negyedik alkalommal vizsgálta középiskolások pénzügyi kultúráját, amelynek keretében idén 9605 diák töltötte ki az Econventio tesztet – kezdte előadását a tanszékvezető. Mint azt kifejtette: Európában az egyik legnagyobb mintavétellel lezajlott, fiatalok pénzügyi kultúráját vizsgáló kutatásról van szó. Az alkalmazott módszertan tekintetében kiemelte: a pénzügyi attitűd vizsgálata mellett hat témakörre vonatkozó ismeretek meglétét is ellenőrizték egy tudásteszt segítségével.
A tudásteszt eredményeit kiértékelve megállapítható, hogy a középiskolások idei átlagteljesítménye 42,6 százalék – mondta Dr. Kovács Péter. A részletek ismertetése során hangsúlyozta: a tudásteszten jobb eredményt (49%) értek el azok, akik korábban tanultak pénzügyi ismereteket, illetve, akik gazdasági középiskolában tanulnak. A résztvevő diákokról szólva a tanszékvezető kiemelte: jelentős részük nem tanult pénzügyi ismereteket, akik pedig tanultak, nem tudják tudásukat a hétköznapi élet problémáinak megoldásában megfelelően kiaknázni. Az érettségi utáni képzésben résztvevők teljesítménye szignifikánsan magasabb volt (54%), mivel ebben a képzési típusban többnyire megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek – részletezte az összefüggéseket Dr. Kovács Péter. Előadásában leszögezte: pozitívumként értékelhető, hogy a középiskolások 86 százaléka megtakarítana. Ugyanakkor megjegyezte: csupán minden tízedik kitöltő takarítana meg a nyugdíjas éveire.
Előadásának zárásaként rávilágított: az idei év eredményei alapján levont következtetések ismeretében több olyan javaslatot is megfogalmaztak, amelyek elősegíthetik a pénzügyi kultúra további fejlődését. Ennek kapcsán megerősítette, hogy a pénzügyi ismeretek oktatásakor fontos a pozitív attitűd fejlesztése a fiatalokban. Mint azt bemutatta: ajánlott lenne a középiskolákban általánosan bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatást, melyet a NAT is tartalmaz. Végezetül kiemelte a gyakorlatiasság növelésének, illetve a pénzügyi ismereteket oktatók képzésének fontosságát.
A szakmai rendezvény szünetében az előadók közös sajtótájékoztatót is tartottak az eredményekről és a fejlesztési lehetőségekről.
Sajtótájékoztató letölthető anyagai:
Az Econventio Egyesület 2014-es tevékenységének bemutatása
Az Econventio Teszt felmérési eredményei röviden
